Search
  • Virág

Szerelem

Updated: Aug 7

Azon gondolkoztam, hogy mi lehet a „baj“ a szerelemmel. Miért esünk pofára sokszor. Van egy olyan érzés, amikor szerelmesek vagyunk, hogy felhőtlenül boldogok vagyunk, mint a gyerekkorunkban, semmi rossz nem ér el minket, egy burokban vagyunk a másik emberrel. Csak ha a másik egy kicsit nem úgy viselkedik, ahogy kéne, elbizonytalanít minket és a buborék megreped, a kint leselkedő sötét érzések pedig beszivárognak rajta. Annyira szeretnénk valakihez tartozni, aki a gondunkat viseli, és letenni ennek a felnőtt életnek a felelősségét, és olyan jó, hogy végre találtunk valakit, akivel ezt lehet játszani. Egy darabig megint gyereknek érezzük magunkat, és az olyan könnyű boldogság. Felhőtlen, édes kiszolgáltatottság, csillogó és törékeny üvegkalitka. Van azonban egy más szintje a hovatartozásnak: egy tudatosabb, stabilabb: a világhoz tartozás boldog felszabadultsága. Az a biztonságérzés, ami nem másoktól függ. Ebben az állapotban a felelősség természetes és örömteli, és nincs kiszolgáltatottság. Emiatt nem azon a szinten eufórikus, ahogy a gyerekkorunkban megszoktuk, nem ismerős öröm, de új, és nagyon megnyugtató. Egy pici porszemnek lenni az élet meleg, ragyogó sivatagában, ringatózó cseppnek a tengerben. És ha azok társaságát keressük, akik szintén ebben az állapotban vannak, velük az élet egy végtelen, izgalmas utazás.


3 views

Subscribe to Updates

  • Facebook Social Icon
  • Instagram

©2023 by SKTR. Proudly created with Wix.com