Search
  • Virág

Reggeli időtlenség

Drága Jan,


Ma reggelre minden egyszerre időtlen lett. Úgy, mint Altgaulban tavaly ősszel, amikor még nem ismertelek. Erre vártam régóta, hónapok óta, ezekre a szelíd és hideg reggelekre, a felkelő napra, ami csak egy éles pont az égen, arra, hogy megnyugtasson a hideg, és a szél elmossa a hangokat. Hogy minden körülmény, az élénk zajok, a harsány nap és az éles kutyaugatás, amik olyan közel voltak a nyáron, távol kerüljenek.

Most megint van kedvem mindenhez, pedig tegnap úgy éreztem, nem vagyok szerelmes. Azt hiszem, kiszerettem a világból kicsit, de most megint minden a helyére kerül nyugodtan és kényelmesen. Igy akarok ülni a teraszon minden reggel, esténként a holdat nézni. A cicát, aki észrevehetően napról napra nagyobb lesz. Nézni a hegyeket, ahogy változik a színük kékből átlátszó szürkébe, csak nézni, és csak a szelet hallgatni, aki összekever minden hangot, mint egy levest egy hatalmas fazékban.

Itthon vagyok végre, úgy érzem, itthon van a szívem és nem háborog a lelkem.


5 views

Subscribe to Updates

  • Facebook Social Icon
  • Instagram

©2023 by SKTR. Proudly created with Wix.com