Search
  • Virág

Megint ősz

Kedves Jan,


Megint ősz van, de most másmilyen, mint a többi. A mostani gazdag, élettel teli, az új világomban kezdődött új időszámítás első ősze.

Ezen a sokat igérő délutánon, ahogy a lombok édes komolysággal ölelték körül az utcánkat, az volt az érzésem, hogy az erdőbe megyek haza. A fák megnyugodtak, az ég lecsendesedett, minden és mindenki tisztelte az őszt, mert az ősz figyelmes és odaadó volt. Ahogy jöttem felfelé az úton a beteg kismacskával a kezemben, a szomszédasszony a kertben azt mondta a sógorának, hogy ilyen esős időben jólesik egy meleg leves. És amikor odaértem, adott egy pár hatalmas, piros almát a fájáról. Olyanok ők, mint a berberek, nem tudsz úgy elmenni mellettük, hogy ne adjanak valamit. Ez megmelengette a szívemet, és neked is megmelengetné. Nem csak az előírt alkalmakkor adnak egymásnak valamit, mint tifelétek, hanem csak úgy, teljesen rendetlen módon.

Az agyamban az idén átrendezem azokat a nagy fiókokat, ahova a dolgokat szoktam egymás mellé rakni. Az alma ott lesz a reggeli futás, Kismaros, Duna part, a szelíd és boldog ősz mellett. Az alma nagy és ropogós, a kék dombok ott vannak az ízében. És a ropogó tűz a kályhában, az édes ráérés, a rád emlékezés, a képzeletbeli kapcsolatunk filmjének továbbjátszása.

Igazából nem fáj, hogy nem vagy többé mellettem, mert az általam elképzelt Jan 20 százaléka vagy valójában te, a maradék 80-at én adtam hozzá. Nem haltál meg nekem, csak én neked. Az élet már csak ilyen, mint az a régi reklámszöveg. Annyi, amennyit beletöltesz.

Az én Janom szép, szelíd, türelmes, majdnem feltétel nélkül szeret. Aki ezüsttálcán kínálja fel a lelkét, elhalmoz ajándékokkal, és sosem hánytorgatja fel, hogy mennyi mindent adott, mert csak szeretni és adni akar. Akivel öröm lenni, mert nincsen túl sok elvárása, az a Jan, aki maga a boldogság, ami váratlanul beállít és örökre ottmarad nálam. Akivel utazni öröm, végtelenség, akivel együtt lenni legalább olyan jó, mint egyedül. A ráncai szépek, a jószívűség ékszerei. Belül mindig mosolyog, a világ szépségébe halálosan szerelmes, és mellesleg belém is. Akivel egy teát meginni legalább akkora öröm, mint megmászni a Himaláját. Olyan ő, olyan vagy te bennem, mint a nyugodt ősz, aki csendben gondoskodik, szerényen szeret, a hidegben betakar, és hagyja, hogy a bennem lakó nyár forrongjon még egy kicsit.


2 views

Subscribe to Updates

  • Facebook Social Icon
  • Instagram

©2023 by SKTR. Proudly created with Wix.com