Search
  • Virág

Megint

Megint ajándékot kaptam szülinapomra. Önbecsülést és szeretetet.

Nem a beképzeltségről beszélek, hanem a valódi önbecsülésről. Nekem nagyon fontos, hogy felnőttként visszataláljak a velemszületett önbecsüléshez és megtanuljam saját magam szeretni.

Annyiszor éreztem azt gyerekként, hogy nem vagyok fontos, hogy mindenki a családban előbbre van nálam, és nagyon sokszor megaláztak, hogy egy idő után természetessé vált, hogy én sem becsülöm magam sokra. A méltatlan, megalázó helyzetek, érzelmi függőségek, amikbe aztán önként kerültem, azt váltották ki belőlem, hogy magamban keressem a hibát, ami rengeteg önvizsgálatra késztetett. Egy idő után megértettem, hogy nem minden ember tiszta szándékkal közeledik felém, és meg kell tanulnom a kedvesség, hízelgés mögé látni. Ez a felismerés már 30 felett történt, és azóta is ezen dolgozom. Megtanultam fokozatosan lemondani függőségekről, méltatlan helyzetekről, az önsajnálatról, és hogy ne dédelgessem a haragot túl sokáig. Mindent lépésről lépésre, türelemmel saját magam fele. Megtanultam a fájdalommal, a félelmeimmel hosszú séták alatt beszélgetni, észrevettem, hogy ott leselkedik mögöttük a mindentől független boldogság. Megtanultam, hogy a helyes döntéshez bátorság kell, és kiállni a magam érdekében nem szégyellnivaló.

Rájöttem, hogy a helyes döntés nem teszi az embert azonnal boldoggá, de megkönnyebbít. És a megkönnyebbülés az irányadó érzés a boldogság fele. Ez visz saját magam fele, és távolít el mások játszmáitól és az érzelmi függéstől. Megtanultam, hogy a saját életemet én alakítom, és megtanultam használni a belső iránytűt, ami megmutatja a helyes utat afelé, amerre menni szeretnék. És azt is megtanultam, hogy bármennyire nem hangzik jól, de van helyes út és van tévelygés.

A helyes út az egyenesség, őszinteség, ami önmagunkkal kezdődik és másokkal folytatódik. A manipulálás igényének a feladása, a saját belső játszmáink felismerése és elengedése könnyűvé tesz.

És a szeretet van mindenek felett és minden mögött. Igen, valóban mindannyian ugyanarra vágyunk, és mindenki legbelül szeretet, de néha nem tudjuk, mi visz el minket önmagunkhoz, és rossz utat választunk. És hogy a szeretet nem azt jelenti, hogy el kell mindent viselni. Van választás, és néha könnyebb eltávolodni, hátat fordítani vagy határokat kijelölni, mint méltatlan helyzetekben maradni. Nekem ezt jelenti az önbecsülés.

A szeretet meg azt, hogy mindent szeretnem kell, mert szeretni néha nehéznek tűnik, de igazából olyan könnyű. Ez is egy döntés. Szeretem a nehéz embereket, mert megmutatják a kételyeimet, a félelmeimet. Szeretem a családomat, akik miatt önálló és szabad lettem. Szeretem azokat, akik rosszat tettek velem, mert megtanították, hogy őket is lehet szeretni, és hogy mindenkit máshogy kell szeretni. Megmutatták, hogy ezer arca van a szeretetnek, de a legigazibbat elfogadásnak hívják. Szeretem őket, mert megértették velem, hogy igazából senki nem tehet nekem rosszat, csak én saját magamnak. Szeretem őket, mert mögöttük is csak szeretet van. És szeretem a távolságot, ami mindenkinek jól áll, ami a nehéz múltat bearanyozza és a nehéz embereket egy idő után egytől egyig széppé varázsolja.


2 views0 comments

Recent Posts

See All

One love

Visszajöttem a forgatagba, az elégedetlenségbe, a folyton birtokolni akarás világába. A racionálisnak nevezett, modern, adok-kapok behatároltságba, ahol nagyon szerencsés esetben van egy szeretö csal

Budapest 2

Buudapest, kezdek rajongani érted! Van valami ellenállhatatlan, megfoghatatlan sármod, valami utánozhatatlan, szofisztikált őrület az utcáidon. Idáig többnyire csak szidtalak, de ma megláttam, hogy it

Berlin

Berlin nekem a szakadatlan és kiszakadni vágyó monotonitás, ragyogó létünket ezüstös pókhálóként beszövő apró szorongások, a hajnali ébredés előtti megvilágosodások, az álmatlan, fájdalmas éjszakák, a