Search
  • Virág

Kilátástalan szerelem

Kedves Jan,


Tudod, a szerelem, ahogy azt mi általában megéljük, teljesen kilátástalan dolog. Nem javaslom neked, hogy túl nagy jelentőséget tulajdoníts neki. Ez egy hülye játék, mert igazából nem annyira érdekli a szerelmeseket az, hogy mi van a másikkal, csak játszani akarnak, amíg az nekik jó.

A jó házasság titka a kölcsönös félreértés, mondta Oscar Wilde, és adjunk neki igazat, tisztelet a kevés kivételnek. A kevés kivétel titka pedig az, hogy ők lemondtak a játékról, lemondanak arról, hogy hitegessék egymást. A másik lelke jobban érdekli őket, mint az, amit elképzeltek róla.

A kérdés, hogy el tudod e engedni azt a képet, amit a szerelemről alkottál még sok sok évvel ezelőtt. És hogy valóban érdekel téged az, hogy mi van a másikkal. Szeretnéd e segiteni, és nem csak az idejét rabolni azzal, hogy olyan dolgokat mondasz, amiket egy idő után már nem fogsz mondani, és olyannak látod őt, amilyennek egyszer csak nem fogod. És akkor ő csalódott lesz, és te is az leszel. Akkor ő azt fogja érezni, hogy semmit sem ér, hogy elvették tőle a boldogságát, te meg azt, hogy ő vette el azzal, hogy nem olyan, amilyennek lennie kellene.

Csak azt szeretném, hogy légy boldog anélkül, hogy valaki szeretne. És ha valaki szeret, örülj neki, de ne hidd, hogy tőle függ a boldogságod. Senki nem képes elvenni a szeretetet a nagy egészből, amiben mindannyian úszkálunk, és odaadni neked, mint egy csillogó masnival bekötött csomagot. Csak azért, hogy elhitesse veled, hogy ő a szeretet egyedüli forrása. Mindannyian erre játszanak, mert fontosak akarnak lenni valakinek, aztán egyszer csak lehull a lepel róluk, és azt látod, hogy csak magukat szórakoztatták. Aztán jó esetben jön egy másik mulattató, mégjobb esetben rájösz, hogy nincs is rá szükséged.

Amire te vágysz, az ott van az ajtód mögött. A fészerajtód ha kinyitod és veszel egy mély levegőt, meglátod a boldogságot, ahogy a kinti asztalnál ül az esőáztatta bazsalikomok mellett. Már olyan régóta vár rád, hogy majdnem elunta magát. Lassan hatvan éve követ mindenhová, és reméli, hogy egyszer észreveszed.

Hát megjöttél, végre rámtaláltál, sóhajtja elégedetten.

Már olyan régóta vártam rád, mondod neki szemrehányóan.

Pedig végig itt ültem, és vártalak, mondja ő, csak egy kib@szott perced nem volt rám. Nem volt időd arra, hogy leülj és kinyisd a szemed, hogy a szíved dobogását hallgasd és elidőzz a csendben, hogy észrevegyél, pedig mindenhol ott vagyok. Sőt, még hallottad is, mondták is neked néha, de nem hitted el. A hozzád hasonlók tragédiája az, hogy az igazság túl egyszerűnek tűnik nekik, és ezért nem hiszik el. Azt hiszitek, hogy bonyolult és drága boldognak lenni, pedig egyszerű és ingyen van. Azt hiszitek, hogy a dolgokért meg kell küzdeni, pedig ott vannak karnyújtásnyira tőletek.

És most hogyan tovább? Kérdezed tőle, és ő vállat von. Nem azert van itt, hogy megmondja a jövőd, hanem csak hogy legyen.

Az idő nem lesz jobb, ahogy leülsz mellé, a nap sem fog mindíg kisütni, és az emberek sem fognak megváltozni, csak tebenned lesz hatalmas a tér. Kinyílik a szíved ajtaja, és olyan sok minden bele fog férni, hogy el se hiszed. És egy idő után minden jobbnak fog tűnni, és nem tudod eldönteni, hogy a világ változott meg, vagy csak te látsz mindent gyönyörűnek.

És majd azt is észreveszed, hogy lesznek olyan napok, amikor mindent szeretni fogsz, és nem fogsz ennél az érzésnél többre vágyni. És a szerelem, ez a múlékony mulatság nem fog többé maga alá temetni, csak legfeljebb elszórakoztatni.


3 views

Subscribe to Updates

  • Facebook Social Icon
  • Instagram

©2023 by SKTR. Proudly created with Wix.com