Search
  • Virág

Kapaszkodás

Annyira viccesek vagyunk, mindannyian, főleg én.

Sok dologba kapaszkodtam az utóbbi időben, és szorítottam, még mindíg szorítom. A szabadságom meg valahol messziről integet, halkan kiabál felém.

Rengeteg új élmény ért, sok új dolgot létrehoztam, nagy találkozások történtek remek emberekkel. Életem legjobb utazása, minden egy csapásra sikerült. De most szeretném a szorítást elengedni, lassan oldódik a görcs a kezeimből és a gyomromból. Semmi nem lehet az enyém, nem lehet megtartani, csak meg lehet élni, ennyi az egész. A cica az asztalon fekszik, rásüt a nap, és ő tudja ezt, amit én sokszor elfelejtek. Hogy az idő mértékegysége az időtlenség, és a siker fokmérője az elégedettség. Nem akarok akarni többé, csak levegőt venni, élni, szeretni. Ha elengedem, hogy akartam, viccesnek fogom magam újra látni, a romokon fogok táncolni és mindenen nevetni fogok. Nemsokára. Minden lassan elcsendesedik, és teret ad a hatalmas és valóságos létnek.


0 views

Subscribe to Updates

  • Facebook Social Icon
  • Instagram

©2023 by SKTR. Proudly created with Wix.com