Search
  • Virág

Fenség

Vagyok, mint minden ember, fenség. A mellettem levő koldus káromkodik, azt mondja, egy ezresér már le se hajol. Észak-fok, titok, idegenség. Szabináék a hegyről bedrogoztak, és a vasút mellett múlatják földi létük mai napra jutó szeletét. Fel-felüvöltenek örök igazságokat, majd elrobog mellettük a tehervonat végeláthatatlanul hosszan. Szar az élet, hosszú és hangos mint ez a vonat, valahogy túl kell kiabálni.

Egy aranytollú madár lakik bennem. Éjszakánként felébreszt, és néha mond valamit, néha csak hallgat. Emlékeztet arra, hogy ott van, és én valójában ő vagyok. A csendet hallgatjuk, mert abban van a tér, abban utazunk messzire szaguldó vonatokon, azokon a hosszú, szürke tehetvonatokon, amik éjszakánként elrobognak az utcánk alatt, abban utazik a lelkünk miközben álmodik, az álomba belehuhog a macskabagoly a kékes erdőn át. Lidérces, messze fény.

Kijött a Covid-os mentő az utcába, és a szomszéd Mária azt kívánta, bár dögölne meg az, akihez jött, mert az nagyon gonosz ember. Az a drága Mária, hova teszi ilyenkor azt a ragyogó szívét? Beteszi a kredencbe, rázárja kulccsal, majd szenteste előveszi és leporolja szépen.

Itt egyesek az őrület egy különös formájában szenvednek. Úgy viselkednek, mintha Szodomában vagy Gomorrában lennének. Mintha a falu másik fele már lángokban állna, és ők még gyorsan elszórnak egy pár átkot valakire, ha majd a holnaputáni végítéletkor az Úr szine elé állnak, legyen miről beszámolni neki. Ők megmondják majd: Mi tudtuk, hogy az egy gonosz ember, mi már rég tudtuk, és elmondtuk mindenkinek. És helyetted, édes jó istenünk, te örökké irgalmas, helyetted is átkozódtunk, hogy ne legyen annyi dolgod. Hogy egy picikét pihenhess, mert olyan elfoglalt vagy. Látod, milyen jók vagyunk hozzád! Nem feledkezünk el rólad, hiszen te teremtettél minket, a saját hasonlatosságodra. Egy kis igazságot osztunk mi is, mint te. Hogy legyen esélye a rosszaknak még itt a földön a rothadó lelkükkel szembenézni, hadd égjenek ők a megvetés máglyáján, hadd hulljon rájuk a kénköves eső mindörökké, ámen. S majd arra a kisdedre emlékezünk jövő héten, aki eljött közénk és a szeretetről beszélt, persze, mi is szeretünk. Szeretjük, ha nem ég oda a beigli, és elköpünk egyet elmenőben a szomszéd ajtaja mellett.

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, csak ilyenkor félrenéz. Mint a jó szülő, nem hallja meg, amit nem akar. Nem bottal ver téged, hanem füstölt kolbásszal. Annyi mindent adott már neked, hogy nem is veszed észre, mennyi jó van körülötted. Nem tudod, hogy ahol éltek, az maga a mennyország, csak elfelejtették neked mondani. Vagy ők sem tudták, akik elfelejtették neked mondani, mert nekik is elfelejtették mondani.


1 view0 comments

Recent Posts

See All

One love

Visszajöttem a forgatagba, az elégedetlenségbe, a folyton birtokolni akarás világába. A racionálisnak nevezett, modern, adok-kapok behatároltságba, ahol nagyon szerencsés esetben van egy szeretö csal

Budapest 2

Buudapest, kezdek rajongani érted! Van valami ellenállhatatlan, megfoghatatlan sármod, valami utánozhatatlan, szofisztikált őrület az utcáidon. Idáig többnyire csak szidtalak, de ma megláttam, hogy it

Berlin

Berlin nekem a szakadatlan és kiszakadni vágyó monotonitás, ragyogó létünket ezüstös pókhálóként beszövő apró szorongások, a hajnali ébredés előtti megvilágosodások, az álmatlan, fájdalmas éjszakák, a

Subscribe to Updates

  • Facebook Social Icon
  • Instagram

©2023 by SKTR. Proudly created with Wix.com