Search
  • Virág

Elvárás

Az egész egy rizses lecsóval indult. Majd a többi semmiséggel folytatódott, a kiszáradtan meredező fákkal a hegyoldalban, a roskadozó szilvafával majd a lekvárrotyogással. A nem kell sehova menni-érzéssel, azzal, ahogy az augusztus vett egy levegőt, és szeptemberig benntartja. Legalábbis addig, amíg egy jó kiadós eső el nem mossa ezt a kellemes, igen, kimondottan kellemes érzést.

Az ehhez hasonló dolgokra használják ezt a szót, azt hiszem. Nyárvégi délután, lábápolás, lentről felhallatszó, jól elkülöníthető hangok: vonat fékcsikorgása, kalapácsolás, távoli kutyaugatás, tétova madárcsicsergés.

Semmi pátosz, semmi könny és megrendülés nem vegyül ebbe a nyugodt masszába. Csak a szél fújdogál, és a macska sem tudja eldönteni, hogy ez most mi. Kell e rajta gondolkozni, vagy csak egy új helyet keresni a merengéshez. Ez a köztes lét, mondom neki, de nem figyel rám.

És aztán rád gondolok. Arra, hogy te az ilyen délutánokon biztos csinálsz Valamit.

Ti, németek, a Valamit Csinálás nagymesterei vagytok.

Ha esetleg, ne adj isten, mégis előfordulna, hogy nem akartok Valamit csinálni, akkor előtte elhatározzátok, hogy Semmit fogtok csinálni. És azt is olyan elszántan és következetesen teszitek, mint bármi mást ezen a világon.

Hátradőltök, és belekanalaztok az előre odakészített Apfelmussba, persze nem az ujjatokat mártjátok bele, hanem egy fényes kiskanalat, és vigyáztok, nehogy rácsöppenjen a szépen olajozott faasztalra. Előveszitek az újságot, a semmittevéshez az is kell, mint a filmeken, és relaxált arcizmokkal olvasgattok, miközben a Valami fele elkalandoznak minduntalan és idegesítően a gondolataitok.

Nem, ne is tagadd. Te is német vagy, benned is ott csörgedezik a Gerade Aus, a Valamivé Válás a Valamit Nagyon Csinálás által mentalitása. Most még úgy teszel, mintha nem ilyen lennél, de majd egyszer úgyis rajtakaplak a németségen, és akkor felkiáltok: haha! És rád mutatok, és azt mondom elnyújtott hangsúllyal: Du bist sooooo Deutsch! És az olyan jó lesz!

És akkor majd megtanullak így is szeretni. Minél jobban ellenkezel, annál jobban foglak imádni. Veszek neked újságtartót, bajuszkötőt, na, akkor majd bajuszt kell növesztened, és nagyon béna sötétkék házipapucsot. Elviszlek sétálni a városba, csak úgy, céltalanul sétálgatni, és a régi szép időkről fogsz mesélni, én meg majd unottan hallgatom. Okosságokat mondok majd, miközben félbeszakítalak néha. Ilyeneket, hogy az örök barátság titka az egyetértés. Meg hogy a jó kapcsolat titka a megfelelő távolság. Túl sok Oscar Wilde-ot fogok olvasni, és tőled is elvárom majd ugyanezt.

És igyekszem majd, hogy az öregedésben utolérjelek.

És csak nézlek, áhítattal nézlek majd puha nyári délutánokon, ahogy tudatosan csinálod a Semmit, és csendesen fuldokolsz az elvárásaimban. És néha megkérdezem majd, hogy ugye, te is olyan boldog vagy, mint én.


1 view

Subscribe to Updates

  • Facebook Social Icon
  • Instagram

©2023 by SKTR. Proudly created with Wix.com