Search
  • Virág

Aggódás

Kedves Jan,


Egy reggel, minden átmenet nélkül arra ébredtem, hogy egy életre szóló fogadalmat teszek saját magamnak. Soha többé nem fogok aggodalmaskodni semmit. Sem a jövőn, amit úgyis nagyrészt sajat magának alakit az ember, sem a múlton, mert azon változtatni úgysem tudok, sem azon, hogy mások mit gondolnak rólam vagy hogyan kellene viselkedniük velem szemben, hiszen ezen is képtelenség változtatni.

Minek is ragozzam tovább, hát azon a reggelen egyszer csak így döntöttem. Azt is mondhatnám: aggódjon az aki akar, akinek erre szüksége van. Bár el nem tudom képzelni, miért lenne rá bárkinek ilyesmire önszántából szüksége, hacsak nem amiatt, mert a szabadság, a valódi belső szabadság olyannyira távoli, homályos és elképzelhetetlen a legtöbb ember számára, akivel idáig találkoztam, hogy egyszerűen fél meghozni egy döntést vagy átlépni egy határt. A kicsiség és a nagyság, a szorongás és a szabadság határát, ami úgy tűnik, szögesdrótokkal van körülvéve.

Pedig azzal, hogy elszakadunk a mások általi elvárásainktól és a másoknak való megfelelési vágytól, azzal közelebb kerülünk, szinte karnyújtásnyira, csak a kilincset kell lenyomni az ajtón, amit idáig bezárva tartottunk, és kitárul elénk az eddig ismeretlen, könnyű és tágas világ.


4 views0 comments

Recent Posts

See All

One love

Visszajöttem a forgatagba, az elégedetlenségbe, a folyton birtokolni akarás világába. A racionálisnak nevezett, modern, adok-kapok behatároltságba, ahol nagyon szerencsés esetben van egy szeretö csal

Budapest 2

Buudapest, kezdek rajongani érted! Van valami ellenállhatatlan, megfoghatatlan sármod, valami utánozhatatlan, szofisztikált őrület az utcáidon. Idáig többnyire csak szidtalak, de ma megláttam, hogy it

Berlin

Berlin nekem a szakadatlan és kiszakadni vágyó monotonitás, ragyogó létünket ezüstös pókhálóként beszövő apró szorongások, a hajnali ébredés előtti megvilágosodások, az álmatlan, fájdalmas éjszakák, a