Valami gyötört, nyugtalanított, szürkének és kicsinek éreztem a lelkem. Meg akartam látni, mondani hogy mi az a valami, ami ebben a hideg...

Azt a nagyfokú szabadságérzést, ami már fáj, magánynak nevezik? Csak ültem a munkahelyen a közös konyhában, amikor minden gondolat és ese...

Vidéken, az üres hàzban beszél a csend. Most értettem meg. Idáig azt hittem, hogy a magam hangjàt hallom, de nem. A csend az. Amikor lesz...

Van egy történet, amit tegnap kétszer is elmeséltem, és ma nagyon élénken keltem ennek hatására. Közel egy éve történt, amikor anyám megh...

Egy nagyon jó hasonlat jutott eszembe tegnap, mert azon gondolkoztam, hogy miért nem sikerültek idáig a kapcsolataim. (Halló, azért vallj...

Vajon hova tűnik az idő Marokkóban? Lehet, hogy mindenki így érez itt, ahogy én, hogy nem telik, nem halad, nem múlik, hanem megszűnt lét...

Annyira viccesek vagyunk, mindannyian, főleg én. Sok dologba kapaszkodtam az utóbbi időben, és szorítottam, még mindíg szorítom. A szabad...

Besüt a reggeli nap a szobába, és tudom, hogy ma megint el tudok engedni. Dolgokat, amikhez ragaszkodtam idáig. Ma lesz az a nap, amikor ...

Tudtátok, hogy nem a kíváncsiság öregít? Hanem a fröcsögés. Az elégedetlenség. A vég nélküli rinyálás. Annak ecsetelése, hogy más emberek...

Hawking egy állítólag egyszerű könyvét olvasom. A világ keletkezése, az idő kezdete és a világegyetem statikussága, az állandó és nem tud...

A nagy, régóta vágyott magányomban, az itthon töltött hetek alatt először eufóriát éreztem, sok elkezdett dolgot befejeztem, olvastam, ta...

Amikor kicsi voltam, sokszor aludtam a nagymamáméknál, a nagy, mesebeli hàzban. Sokszor a nagyszobában, ahol a csalàd együtt vacsoràzott,...

Egy mozgalmas napot töltöttem el pàr napja az új barátnömmel, a nyolcvanéves, keletnémet, sokat látott Ullával. Pedig már megszoktam, ho...

A brandenburgi erdő, ahol rámtalált az igaz szerelem. Az az érzés, hogy kapkodok a levegő után, mert belül a szivem tájékán egyre csak tá...

A nagymarosi Pipi cica kikísért a buszmegállóba, és aranyosan leült, hogy megvárja velem a buszt. Annyira cuki volt, hogy elmondhatatlan....

Megint és már olyan régóta az történik, hogy vannak az Ők és vagyunk Mi. Az Ők mindíg gonoszak és ostobák, megbocsájthatatlanul, Mi pedig...

A kéklő búzát néztük. Nem bírtam levenni a szemem róla, hihetetlen volt, hogy valami, amiből sok van a természetben, és nem ég, nem tó és...

Amikor kint vagyok az erdőben, ott, abban a nehéz és csodákkal teli erdőben, messze a várostól, akkor az a nagy, megnyugtató valami olyan...

Néha eljönnek a lusta, sütiszagban hömpölygő vasárnapok, amik nem mindíg vasárnapra esnek. Amikor csak nyújtózom egyet befelé, és helyet ...

Csepeg az eső a műanyagtetőre a teraszon, és a bogarak és madarak esti koncertjét hallgatom. A jó Torsten szomszéd, aki mindig Ordentlich...